Akárcsak tavaly, idén is Ron Paul texasi képviselő nyerte a politikusokról szóló szavazást az amerikai konzervatívok éves gyűlésén, a CPAC-en. Paul a republikánus párt libertariánus szárnyának vezéralakja és ezzel együtt az amerikai politika egyik legkarizmatikusabb figurája. Számára nincsenek tabuk, ha gazdasági konzervativizmusról van szó: felszámolna minden külföldi segélyt (azt mondja, ezek a pénzek úgyis svájci bankszámlákon kötnek ki, ahogy azt szerinte Mubarak példája is mutatja), megszüntetné a központi jegybankot, és azt vallja, hogy a szövetségi kormánynak nincs semmi keresnivalója a gazdaság szabályozásában. (A nézeteit alaposan kifejtette a fentebb beágyazott, a CPAC-en elmondott beszédében is.)

A CPAC-en hagyományos szavazás eredménye nem feltétlenül jár hosszú távú következményekkel. Az itt összegyűlő emberek és a velük szimpatizálók csak egy - igaz, befolyásos - csoportját jelentik a republikánus pártnak. Az, hogy Ron Paul nyerte a szombati szavazást a voksok közel 30 százalékával, nem jelenti azt, hogy sokkal nagyobb esélye lenne a következő elnökválasztáson, mint 2008-ban (már ha egyáltalán úgy dönt, hogy újra elindul) volt. Akkor sem rúgott labdába John McCain, Mike Huckabee és Mitt Romney mellett, de kampánya körül kisebb mozgalom alakult ki, és részben ebből nőtte ki magát a befolyásos Tea Party, amelynek egyik legismertebb arca épp a fia, Rand Paul, aki tavaly novemberben elnyerte Kentucky állam egyik szenátori székét. Úgyhogy hiába tűnnek esetleg vadnak Ron Paul ötletei az amerikai politika fősodrához képest, az elmúlt egy-két év bizonyította, hogy érdemes odafigyelni a konok texasi képviselőre.

Potus & Co már a Facebookon is.