Elég szépen beleégett a köztudatba Mitt Romney 47 százalékos megjegyzése. Ma délelőtt például egy demoratákhoz közeli think tank (Economic Policy Institute) rendezvényén voltam, és amikor az előadó véletlenül úgy fogalmazott, hogy “Romney 47 milliós kommentje”, akkor a közönség egy emberként suttogva javította ki a milliót százalékra. 

De ezzel vannak tele a hírműsorok és az újságok is, és egyelőre úgy néz ki, hogy nehéz lesz háttérbe szorítani az ügyet. Nemcsak a demokraták támadják ugyanis Romney mondatait, hanem a konzervatív táborhoz tartozók közül is többen.

A hétfőn nyilvánosságra került videon Romney arról beszél, hogy a választók 47 százaléka “függ a kormánytól, azt hiszik, hogy áldozatok, azt hiszik, hogy a kormány felelőssége, hogy gondoskodjon róluk, azt hiszik, hogy jogosultak egészségügyi ellátásra, élelmiszerre, lakásra, bármire”. Romney szerint ezek az emberek Obama biztos támogatóinak számítanak, így neki nem is kell velük törődni.

Sokan rámutattak például arra, hogy ez a 47 százalék legfeljebb a szövetségi jövedelemadóra vonatkozik, de a választók túlnyomó része fizet például társadalombiztosítási járulékot, a forgalmi adókról (amelyek mértéke függ az egyes államok szabályaitól) nem is beszélve. A 47 százalék egy jelentős része nem mellesleg nyugdíjas, illetve olyan szegény, hogy lényegében nincs miből adót fizetnie.

De ide tartoznak például az Egyesült Államokban rendkívül tisztelt katonai veteránok is, akik a szolgálat után sokszor államli segítséggel folytatják életüket. A csütörtöki Washington Postban megjelent egyik olvasói levél szerzője például szarkasztikusan azt írja, hogy ő nagyon hálás a Romney által képviselt 53 százaléknak, mert a veteránok oktatását támogató kormányzati program révén be tudta fejezni tanulmanyait, kapott kedvezményes lakáshitelt is, és amikor munkanélküli lett, akkor öt hónapon keresztül segélyt kapott, így nem kellett aggódnia családja eltartásán, amíg munkát keresett (és végül talált is).

“Amerikai vagyok, és hiszek abban, hogy az állampolgárság bizonyos jogosultságokkal is jár. Jogosult vagyok egy olyan kormányra, amely minden állampolgáráról gondoskodik” - írta Joe Goldsberry, leveléből pedig kiderül, hogy most ugyan már az adófizetők közé tartozik, de semmiképp sem fog Romneyra szavazni.

A republikánus jelölt láthatóan érzi, hogy baj van, mert sorra adja a nyilatkozatokat, amelyekben bizonygatja, hogy ő igenis minden választóért dolgozni fog, ha elnökké választják. Egyelőre nem nagyon látszik ugyanakkor, hogy mivel tudja visszaverni a támadásokat. Kissé kétségbeesett próbálkozásnak tűnik például az, hogy elkezdtek emlegetni egy 1998-as videót, amelyben Obama arról beszél, hogy hisz a jövedelmek újraelosztásában. Romneyék szerint ez bizonyíték arra, hogy elnök egy szocialista típusú állam építésén dolgozik, de Obama egyrészt már régóta kapja az ilyen jellegű kritikákat, másrészt kétséges, hogy egy 14 évvel ezelőtti felvétel trompfolni tudjon egy frisset.