potus & co

„Még lesz több is.” Így kommentálta a Politicónak egy, az Obama-kampányra rálátó forrás azt a politikai vihart kavaró hirdetést, amellyel hétfőn állt elő az elnöki stáb. A kétperces filmben olyan emberek szólalnak meg, akik elveszítették a munkájukat egy acélgyárban, miután megvette azt Mitt Romney egykori cége, a Bain Capital. Tisztességben megöregedett melósok beszélnek arról, hogy a gazdagok tönkretették az életüket, hogy kiszívták a vérüket, közben pedig időnként bevágnak egy-egy mondatot a saját üzleti sikereivel büszkélkedő Romneytól.

Nagyon hatásos film, és egyelőre nem látszik, hogy mit tud majd kezdeni vele Romney. A Bain Capital egy olyan cég, amely rossz állapotban lévő vállalatokat vásárol fel, majd aztán átszervezés/átalakítás után eladja, a nyereségen pedig megosztozik azokkal a befektetőkkel, akik rá bízzák a pénzét. Távolról nézve ez egy teljesen logikus és még társadalmilag hasznosnak is tűnő feladat, de persze nem feltétlenül ez jut az eszünkbe, amikor az átszervezés/átalakítás során kirúgott emberek kesergését hallgatjuk.

Ez az, amit kiváló érzékkel próbálnak kihasználni Obamák. Ahogy a Washington Post egyik bloggere fogalmaz, egy kampánymatrica mindig többet ér egy esszénél, vagyis mindig hatékonyabb egy egyszerű üzenet, mint egy bonyolult magyarázat. Márpedig ebben a konkrét esetben nyilvánvaló, hogy Obamánál van a matrica, és Romneynak marad az esszé.

A Politico által idézett forrás megjegyzése alapján ráadásul arra lehet számítani, hogy ez a hirdetés csak a kezdet, és Obamáék ezen a vonalon próbálják majd definiálni Romneyt. Mindent meg fognak tenni azért, hogy a várható republikánus elnökjelöltről a rideg, számító üzletember képét alakítsák ki, aki képtelen átérezni (és így megoldani) a középosztály problémáit. Ehhez alkalmas kiindulópontnak tűnik Romney Bain Capital-es múltja, bár meglepő lenne, ha a republikánus politikus stábja nem készült volna fel egy ilyen jellegű támadásra.

Egyrészt már az előválasztás során is bepróbálkozott ezzel Newt Gingrich, másrészt Romney első komolyabb kampányában, az 1994-es massachusetts-i szenátorválasztáson is befektetői karrierje miatt támadta őt a demokrata Ted Kennedy. Akkor ez sikeres taktikának bizonyult, Romney ugyanis elbukta a választást Kennedyvel szemben.

Kérdés, hogy milyen tanulságokat vont le belőle azóta Romney, és képes lesz-e hatástalanítani Obamáék hatásosnak tűnő fegyverét. A hétfői hirdetésre adott első, tétova reakciók alapján úgy tűnik, még mindig nincs kidolgozva a válaszlépés, de persze nincs is könnyű helyzetben. A Post bloggere szerint a legtöbb, amit tehet, hogy igyekszik elterelni a témát a pénzügyi befektetők ellentmondásos világáról.

Szép lassan a kedvenc publicistáim egyike lett Ross Douthat. 2009-ben került a New York Timeshoz, ahol az elkötelezett konzervatív Bill Kristolt váltotta. Douthatet is konzervatívként szokás emlegetni, de én elsősorban azt szeretem benne, hogy - ellentétben például a szerintem meglehetősen dogmatikusan érvelő Thomas Friedmannel vagy Paul Krugmannel - elemzői szemmel közelít a témáihoz. Az sem mellékes persze, hogy legtöbbször - ehhez a bloghoz hasonlóan - az amerikai belpolitika fejleményeiről ír, tehát megvan a közös érdeklődés is.

Legutóbbi írásában például azt a kérdést feszegeti, hogy vajon mennyire bölcs dolog Obamáék részéről, hogy a kampányt igyekeznek a társadalmi kérdések felé terelni. Douthat emlékeztet arra, hogy ez már önmagában egy érdekes fordulat, eddig ugyanis épp az volt a jellemző, hogy a republikánusok tűzték a zászlajukra az olyan szociotémákat, mint az abortusz, a melegjogok vagy a bevándorlás. Ehhez képest most mintha a republikánusok igyekeznék elkerülni ezeket, és helyette inkább a gazdasági kérdéseket akarják a középpontban tartani.

Douthat szerint két példa is adódik erre a helyzetre az utóbbi hónapokból. Egyrészt ott volt év elején a vita arról, hogy az egyházi kötődésű intézményeknek is kötelező legyen-e fedezni a fogamzásgátlás költségeit női dolgozóik számára. A republikánusok soraiból hatalmas felhördülés követte ezt (persze akkor még lehetséges elnökjelöltnek számított a kultúrharcos Rick Santorum is), Obamáék azonban nem hátráltak meg, hanem ellentámadásba lendültek azzal, hogy a konzervatívok valójában nem a vallási szempontok miatt aggódnak, hanem háborút vívnak a nők ellen.

A másik példa egészen friss. Obama ezen a héten jelentette be egy interjúban, hogy támogatja a melegek házassághoz való jogát. Ugyan ez is egy régi tabu a konzervatív republikánusok számára, az elnöki kommunikáció felépítéséből (persze eltekintve a Joe Biden elszólása miatti kényelmetlenségtől) úgy tűnt, hogy a bejelentést politikai/kampányolási szempontból is fontosnak tartja Obama stábja. Kutatások szerint az amerikai lakosság egyre kevésbé tartózkodik a melegházasságtól, így ez a kérdés ismét hasznos lehet annak a kontrasztnak a hangsúlyozására, hogy Obama a modernitás, Romney pedig a maradiság szimbóluma.

Ezek valóban hatásos eszközök lehetnek, Douthat szerint azonban erősen kétséges, hogy lehet-e így választást nyerni. A választók tömegeit ugyanis továbbra is a gazdasági kérdések izgatják a leginkább, és Douthat szerint ezért az lehet ugyan, hogy Obama megnyert egy-egy hírciklust, de a választást ettől még elveszítheti.

Eddig tartott a kifejlődés folyamata. Mármint Barack Obamáé a melegházasság ügyében. Az elnök ugyanis eddig mindig azt mondta, hogy még fejlődik az álláspontja arról, hogy engedni kell-e az azonos neműek házasságát, vagy sem. Szerdán azonban adott egy interjút az ABC tévécsatornának, és ott közölte, hogy szerinte a homoszexuálisoknak is meg kell adni a jogot a házasodásra.

“Egy bizonyos ponton egyszerűen arra a következtetésre jutottam, hogy számomra személyesen fontos, hogy kiálljak, és megerősítsem azt, az azonos neműeknek is meg kell adni a jogot a házasodásra” - fogalmazott Obama. Azt nem tudni, hogy ez a “bizonyos pont” mit jelent, de az utóbbi napokban a szokásosnál is nagyobb figyelmet kapott ez a régóta érzékeny kérdés.

Kezdődött azzal, hogy vasárnap Joe Biden alelnök egy tévéinterjúban közölte, hogy személy szerint támogatja a melegházasságot. Majd ugyanezt mondta az elnöki adminisztráció egy másik tagja, az oktatási miniszter is. A Fehér Ház első reakciója az volt, hogy ezek személyes vélemények, és nem tükrözik az elnök álláspontját, ami viszont kiváltotta a melegházasságot támogató liberális szervezetek és lapok rosszallását.

Kedden aztán Észak-Karolinában egy népszavazáson a választók többsége támogatta azt a helyi alkotmánymódosítást, amely megtiltja a melegek házasságát. Obama stábja tiltakozó közleményt adott ki, bár abban még nem szerepelt egyértelműen az azonos neműek házasságának támogatása, hanem a nyilatkozat csak az ilyenféle általános tilalmakat bírálta.

Bár az elnökválasztási kampány minden bizonnyal továbbra is a gazdasági kérdések körül fog forogni, Obamának ez a megnyilvánulása még tovább növeli a kontrasztot riválisával, a republikánusok várható jelöltjével, Mitt Romneyval szemben. Ő a párt álláspontjáthoz igazodva ellenzi a melegek házasságát, és azt szeretné, ha ezt külön alkotmánykiegészítés mondaná ki. Nem valószínű, hogy ez a kérdés fogja eldönteni a novemberi elnökválasztást, de borítékolható, hogy lesznek még ütközetek ezen a fronton is.

Volt még március elején az a bizonyos szuperkedd, amely azonban végül mégsem alakult túlságosan szuperül. Nem dőlt el akkor semmi, csak egy közepesen izgalmas fordulója volt Mitt Romney és Rick Santorum kínkeserves küzdelmének.

A republikánus előválasztás azóta lényegében eldőlt, így az egyes államokban sorra kerülő szavazásoknak elvileg nincs tétjük. A május 8-át mégis nyugodtan lehetne szuperkeddnek hívni, ugyanis egy csomó érdekes fejleményt hozott. Igaz, ezúttal nemcsak republikánus előválasztások zajlottak, hanem ezeket kísérte több egyéb szavazás is. Nézzük sorban, melyiknek milyen jelentősége van.

A nagy vesztes
Indiana államban szavaztak arról is, hogy melyik republikánus politikus induljon az állam egyik szenátusi helyéért. Ezt a mandátumot jelenleg Dick Lugar birtokolja, aki 35 éve képviseli Indianát a szövetségi szenátusban. Hatszor választották meg, most azonban ez a szép sorozat befejeződni látszik, Lugar ugyanis elbukta az előválasztási küzdelmet a konzervatív tea party mozgalom által támogatott Richard Mourdockkal szemben. Ez az eredmény jelzi, hogy a kemény megszorító politikát és a washingtoni törvényhozás megújulását követelő konzervatív mozgalom továbbra is erős a párton belül.

A börtöntöltelék
Az ugyan biztosra vehető, hogy a demokraták elnökjelöltje Barack Obama lesz, az előválasztási folyamat ettől függetlenül szép csendben zajlik ennél a pártnál is. A keddi nyugat-virginiai szavazáson az amerikai elnöknek egy meglehetősen furcsa ellenfele akadt Keith Russell Judd személyében, a férfi ugyanis jelenleg 210 hónapos börtönbüntetését tölti zsarolási kísérletért. Judd ráadásul nem is szerepelt rosszul: több megyében is le tudta győzni Obamát, és így elvileg rendelkezhet egy küldöttel az augusztusi észak-karolinai elnökjelölő konvención.

Egy furcsa ellenfele akadt - Forrás: Flickr/White House

Ez nyilván nem veszélyezteti Obama jelölését, de a Politico emlékeztet rá, hogy nem ez az első alkalom, hogy az előválasztások során a szavazók elégedetlenségüket fejezték ki a várható demokrata jelölttel szemben. Márciusban az oklahomai előválasztáson szintén több megyében veszített Obama, akkor egy abortuszellenes aktivistával szemben.

A melegházasság
Észak-Karolinában az előválasztások mellett népszavazást is tartottak az állam alkotmányának egy olyan módosításáról, amely kimondja, hogy házasság csak férfi és nő között létezhet. A szavazók túlnyomó többsége igennel voksolt, így Észak-Karolina a 30. olyan állam lett az Egyesült Államokban, amely tiltja a melegházasságot. Ez a népszavazás egy különösen kényes helyzetben éri a Fehér Házat, az utóbbi napokban a kormányzatot ugyanis magyarázkodásra kényszerítette az, hogy Joe Biden alelnök vasárnap egy interjúban kijelentette, támogatja a melegházasságot. Ez a nézet nem passzol a hivatalos Fehér Ház-i állásponthoz, amely szerint az elnök egyelőre nem kötelezte el magát a melegházasság ügyében. Az elnök azt a kissé nehezen megfogható nézetet képviseli, hogy ugyan nem támogatja nyíltan, hogy a melegek házasodhassanak, viszont ellenzi ennek az intézménynek a tiltását.

A kihívó
És végül Wisconsin. Ebben az államban június 5-én tartanak egy úgynevezett visszahívási választást, amely lényegében arról szól, hogy helyén maradhat-e a Scott Walker reublikánus kormányzó. Kedden arról döntöttek a helyi demokraták, hogy kit indítanak ellene, és ezt az előválasztást Milwaukee polgármestere, Tom Barrett nyerte meg. Barrettnek sikerült legyőznie a szakszervezetek által támogatott jelöltet, aminek a jelentőségét az adja, hogy Walker visszahívását épp a szakszervezetek elleni intézkedései miatt kezdeményezték ellenfelei.

Nagyot fordult a világ néhány hét alatt. Legalábbis Rick Santorummal, aki kampányának április elejei felfüggesztése előtt Mitt Romney talán legkeményebb bírálója volt. „Vegyük bármelyik republikánust az országban. Ő a legrosszabb, akit elindíthatunk Barack Obamával szemben” – hangzott például az egyik emlékezetes mondata Romneyról.

Ehhez képest hétfőn este a saját támogatóinak küldött levelében Santorum bejelentette, hogy hivatalosan is támogatásáról biztosítja Romneyt. Közölte, hogy ezt azért tette meg most, mert múlt héten volt alkalma személyesen is találkozni vele, és átbeszélni a dolgokat.

Santorum egy februári fotón - akkor még támadta Romneyt - Forrás: Flickr/Rick Santorum

Bár nagyon meleg szavakkal méltatta egyori riválisát, nem próbált teljesen fátylat borítani a küzdelmeikre. „Az előválasztási kampány egyértelművé tette, hogy Romney kormányzó és köztem vannak különbségek. De van sok fontos terület, amelyekben egyetértünk” – írta Santorum, hozzátéve, hogy a legfőbb közös pont az, hogy mindketten azt gondolják, Obamát le kell győzni.

A mélykonzervatív nézeteiről ismert Santorum támogatása segíthet Romneynak abban, hogy tovább csillapítsa a republikánus párt fontos bázisát jelentő vallásos konzervatívok kétkedését vele szemben. Persze egyben kényes is lehet Santorum közelsége, mert a végső győzelemre akkor van igazán esélye Romneynak, ha sikerül valamennyire távolságot tartania a pártok mellett el nem kötelezett választók számára túlságosan vad nézeteket (például az abortusz teljes tiltása, vagy Santorum mondatai arról, hogy a sátán garázdálkodik az Egyesült Államokban).

Érdemes lesz tehát figyelni, hogy Romney mennyire fogadja meg Santorumnak azt a tanácsát, hogy stábjába vegyen fel minél több konzervatív elkötelezettségű embert. Obamáék valószínűleg örömmel fogadnák, miután már eddig is igyekeztek úgy beállítani Romneyt, mint egy szélsőségesen konzervatív figurát.